Az ételallergia és az ételérzékenység, vagy intolerancia tünetei hasonlóak, viszont teljesen más okokra vezethetők vissza. Ha valódi ételallergiával állunk szemben, akkor a szervezetünk gyorsan és drámaian reagál, pont úgy, mint a szénanátha esetében.
Az allergén (étel, pollen, stb.) hatására egyes sejtekből hisztamin szabadul fel, ami számos tünethez (tüsszögés, nehézlégzés, csalánkiütés, stb.) vezethet.
Mi tehát a legfontosabb különbség az ételallergia és az ételérzékenység között? A legegyszerűbb módszer, ha a tünetek jelentkezéséig eltelt időt vesszük alapul. Egy valódi allergia igen gyorsan tüneteket produkál, míg az ételérzékenység esetében az allergén elfogyasztásától számítva több óra is eltelhet a tünetek jelentkezéséig.
Az ételérzékenység mögött húzódó mechanizmus teljesen más, ilyenkor szervezetünk nem szabadít fel hisztamint.
Ha ételérzékenységtől szenvedünk, csak órákkal az evés után történik változás a szervezetünkben, mikorra részben már meg is emésztettük az ételt. Ilyenkor nagy, hiányosan megemésztett molekulák szivárognak át a bélfalon. Ezek a megamolekulák speciális antitestekhez kapcsolódnak, végigutaznak vérkeringésünkön, végül pedig érzékeny területekre tapadnak (ízületek, légcső, bőr). Az étel intolerancia kezelésekor mellőznünk kell az allergizáló élelmiszert, továbbá helyre kell állítanunk a sérült bélflórát.
A laktóz intolerancia általában középkorúaknál alakul ki és családokat vagy bizonyos etnikai csoportokat érinthet.
Az embernek gyermekkorában nagy szüksége van a tejre, ám ahogy korosodik, úgy válnak a tejtermékek egyre nehezebben emészthetővé.
A glutén intolerancia kicsit kilóg a sorból, mert bár nem tudjuk miért, maga a glutén válik toxikussá a vékonybélben található, sebezhetőbb sejtek számára és látszólag megsemmisíti azokat, ezáltal képtelenek lesznek felszívni a tápanyagokat. A betegség egyetlen kezelési módja a glutén teljes kerülése.
Okok
Senki nem tudja megmondani, hogy miért allergiások vagy érzékenyek egyesek olyan élelmiszerekre, melyekre mások nem. Bizonyos allergiák, például a diófélék allergiája sokkal nagyobb eséllyel fordul elő családtagok körében, tehát bizonyos genetikai okok is állhatnak a dolgok hátterében. A stressz igen komoly szerepet játszik az allergiás reakciók kialakulásában. Lehet, hogy egy bizonyos élelmiszerre egy ideig – akár évekig - allergiás reakcióval válaszol a szervezetünk, míg nem egyik napról a másikra az allergia eltűnik az életünkből. A reakciók aztán újból visszatérhetnek, ha megint komoly stresszhelyzetbe kerülünk.
A valódi ételallergiával ellentétben az ételérzékenységet akár magunknak is köszönhetjük, főleg ha egysíkúan táplálkozunk, ha folyton ugyanazokat az élelmiszereket fogyasztjuk.
Például miután kiderült pár emberről, hogy lisztérzékenyek, rájöttek, hogy éveken keresztül, naponta háromszor-négyszer is lisztből készül termékeket fogyasztottak.
Az még nem igazán ismert, hogy miért alakul ki gluténérzékenység az embereknél.
A leggyakoribb allergének
Néhány allergént csak nagyon nehezen azonosíthatunk, mert az allergiát kiváltó anyag rengeteg termékben megtalálható. A kukorica például nem csak a kukoricapehelyben vagy a csemegekukoricában található, hanem lehet, hogy épp a müzlit édesítették magas fruktóztartalmú kukoricasziruppal. Nagy eséllyel érzékennyé válhatunk még a tartósítószerekre és adalékanyagokra, melyek az előre csomagolt termékekben találhatók. Az inulin például olyan adalékanyag, amit gyümölcsmaradványokból állítanak elő, s ami megtalálható a vajban, jégkrémben, joghurtban, müzlikben és lekvárokban is.
Más gyakori allergének:
- mesterséges adalékanyagok
- mesterséges édesítőszerek
- citrusfélék (főleg a narancs)
- kávé és koffein
- kukorica és kukoricaszármazékok
- tejtermékek
- tojás
- diófélék
- kagylók
- szója
- búza és finomliszt
***
Forrás: netplaces.com
Fordította: Kígyós Adrienn
Forrás: www.hejszakacsok.hu
